Mikor erre a bejegyzésre adtam a fejem, már pontosan tudtam, hogy ezt kell adnom címnek. Egyszerűen túlságosan is izgalmas, túl aktuális és úgy őszintén, ki ne kapná fel a fejét a szándékos helyesírási hibára? Viszont el kell keserítenem minden olvasómat, mert nem hallásproblémákról lesz szó, de nem is valami zenebemutató promóját véstem föl, ugyanis a mai téma jóval fontosabb ennél...
...A tettek mögötti érzés. A szürke hétköznapok, hétvégék varázsa. Szerelem. Egy érzés amitől olyan sokat vár az ember. Sült galambot, megváltást, reményt, vágyakat, meg még biztos nagyon sok mindent. Egyszer valaki azt kérdezte tőlem, hogy mit kell érezni amikor az ember szerelmes. Ő azt hitte hogy ez az érzés majd hatalmas csinnadrattával érkezik meg, és elüt minket mint a tehervonat, tüzijáték szökik fel az égre, meg minden...
...De sajnos el kellett keserítenem. Amit ő keresett - és remélem megtalált - az a pillanatnyi élvezet volt, úgy mint a szex. Viszont azt tökéletesen leírta. De sajnos a nagybetűs SZ nem ilyen egyszerű dolog és helyét, idejét nem jelzi 'x' sem.
De akkor mégis hol találod meg? Azokban a szürke, semmittevős hétköznapokban, hétvégékben, amikor nincs ami elvonná a figyelmetek, nincs az a sok-sok dolog köröttetek és nem is történt semmi. Nem volt kaland, nem volt izgalom, esemény. Nézem őt és habár abban a pillanatban nem ez jár a fejemben, de egy pár órával utána már azt tudom mondani, nyugodt szívvel: "ezt meg tudnám szokni".
Bocs a képért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése