Azt kérditek sokan, hogyan tudok a legtöbb körülmény közepette nyugodt maradni. Itt a titkom. Lélekjelenlét és megoldás. Miből származnak a félelmeink? A legtöbbször nem abból, hogy ne tudnánk valamit megoldani, hanem abból, hogy FÉLÜNK belevágni. Így azonban elveszik a megoldás lehetősége, és hoppon maradunk. Mi is a félelem? Egy fenyegetés, ami a kivitelezhetetlenség érzését váltja ki. De... Ismerjük fel, hogy minden egyenletre van válasz, minden helyzetre van megoldás, ami sokszor ott van a szemünk előtt. A mindennapi dolgainkra nem az a megoldás, hogy nem érzünk félelmet, hanem az, hogy túllépünk a félelmeink jelentette korlátokon, és nem hagyjuk, hogy ez meggátoljon bennünket. Ha élünk a félelemeinknek, akkor azok egyre magasodó falak maradnak, és talán sosem tudjuk leküzdeni őket. De tudjátok mit? Ezt én leszarom. Nem fejetlenül, agyatlanul vágok bele dolgokba, de tudom, hogy a saját ( vagy mások segítségével ) erőmből át tudom ugrani a korlátokat. És ez megnyugtat. Mert nem elém tornyosuló problémát látok, hanem egy kihívást. Kihívást saját magam felé. És tudjátok, az a legjobb érzés, ha olyasmit teszek meg, amire más azt mondta, lehetetlen. Egyébként... Ha csalódnék, az csak egy jel, hogy a sors mást tartogat.
