2012. 05. 15.

Prince Charming... Off I go.

Tudjátok, egyszer azt mondtam, nekem nem kell más, nem kell akárki, csak egyetlen ember. Eltelt azóta pár hónap, és habár egy darabig ez tartotta magát, de ugyanennek a kijelentése ma némi keserédes értelmet nyert. De -even so- ma azt mertem mondani, hogy nekem ez a bizonyos valaki volt a Nő, stílusosan a HercegNő, aki mellett hercegnek, de méginkább királynak érezhettem magam. Talán erről szól a szerelem, ez az oda-vissza dolog, ami két emberen olyan szinten emel, hogy mások leszünk kissé tőle. Változtak dolgok, de egyvalami nem. Egyvalami, amihez azóta is tartom magam. Mi összeillettünk, mint a tejföl és a sajt. Bármi rossz dolog ellenére is, nekem Ő volt és lesz a hercegnőm,  Ő volt a nő, Ő volt az, akivel leéltem volna az életem, és ezután még jelenleg is kétlem, hogy újat, vagy jobbat tudott volna mutatni bárki is.