2012. 07. 22.

Neo

Újrakezdés. Azt mondják nehéz felállni és a nulláról indulni. Rég volt már, de úgy véltem, nem kell nekem más, új barátnő, mert olyan nehézkesnek és lassúnak éreztem a procedúrát, hogy inkább azt kívántam, ne legyen egyáltalán senkim egy darabig. Általánosságban az emberek 90%-a így éli meg. Azonban van valami ami elől nem menekülhetsz, bármennyire is futsz, és ez a vonzalom, a vonzás törvénye, és a szerelem.

Állítólag, azoknak, akiknek együtt kell lenniük, az élet mindig ad még egy esélyt. Utána rajtunk áll élünk-e vele. Nem tudom, hogy az élet vagy a sors ezt velem is megteszi-e, mindenesetre roppant különleges az az érzés, mikor egy ember, akiről azt hitted, már a múltad része, újra besétál az életedbe...

Megismerted korábban valamilyennek, aztán történt valami, amitől a kapcsolat lebomlott és már egy másik ember láttál. Aztán eltelik néhány hónap, és az az ismeretlen ember idegenként visszatér, és neked ( mint kíváncsi embernek ) a legnagyobb örömet okozza. Megismerheted újra és újra. Kicsit jobban, nem feledve, de tanulva és építkezve a régi tettekre.

Hiába, az élet nagy játékos, és a szörnyen mesterien húzogatja előttünk a mézesmadzagot. Megmutatja milyen jó volna valami, aztán elveszi. Nem sokkal később esetleg megint felkínálja a lehetőséget, vagy nem. De mindig mindennek pontosan ott kell lennie és úgy kell történnie, hogy a boldogság bekopogtasson az ajtódon, vagy a facebookon kapj egy üzenetet...