Minden benned kezdődik el.

Már lefeküdni készültem, amikor vettem egy mély levegőt, szétnéztem a szobámban és megcsodáltam. Furcsa szó, de most éppen ideillő. Néha úgy érzem a rosszkedv mint egy polip leszippant, mindenhol belém kapaszkodik, én egy darabig menekülök, de aztán úgyismindegy alapon megadom magam neki. Pedig a nagyokosok azt tanítják, a felszínen kell maradni. A rosszkedv olyan, mint az olcsó kokain. Egyszer belekóstolsz, tetszik az "íze" mert gyorsan bódulttá tesz, kielégít, megkapod azt amire vágysz, és végül azok a lyukak amik azt az ürességet éreztették veled, "maguktól" behegednek. De aztán előbb-utóbb minden alkalommal, amikor hiányt élveznél valamiből, ehhez fordulnál, mert könnyebb vele élni, mint megtenni az erőfeszítést, hogy tégy ellene. Mert lehet, és az igazán erős jellem szembeszegül a negativitással, tükre lesz, felismeri, hogy van megoldás a problémákra, de ami a legfontosabb, meg_akarja_oldani őket.