Véletlenek márpedig nincsenek.

Szabad akaratomból gyalogolok hazafelé. Elvégre ugyanannyi lett volna megkérni valakit, taxit hívni, buszra szállni, vagy haza sem menni, mint úgy dönteni, márpedig én gyalogolni fogok, nem haza, nem a buszmegállóba, hanem pont oda, ahol az addig tartó úton történhettek olyan dolgok, amik - a címmel ellentétben - vagy véletlenek, vagy annak szeretném tudni, vagy egyáltalán nem azok. Mi is a véletlen? És mitől olyan vétkes az életünk fontos dolgaiban? Mi ruházzuk fel azzal a misztikummal, amit mögé sejtetünk, vagy tényleg van olyan csoda, ami mintha terelgetné az érzéseinket? Egy dal, vagy kettő... Netalántán három...