Arra az álmomra emlékeztek, mikor valami iszonyat gazdag lettem, és mind együtt mentünk nyaralni A Cote d'Azur-re?:D Erről fog szólni a mai bejegyzésem. Mindez köszönhető annak, hogy édesapám megkérdezte ma, hogy mit csinálnék, ha megnyernénk a lottót. Elmondása szerint ők anyuval mennének Spanyolországba, sziesztázni, viszont ha szeretnék, én mehetnék máshova. Mire én annyit mondtam, hogy én szívem szerint maradnék Magyarországon. Itt élnék, de közben mégis világot látnék. Elmennék mindenhova, Olaszországba, Japánba, Kínába, fotózkodnék Marylin Monroe szobrával, támasztanám a pisai ferde tornyot, és elfeküdnék a Nagy fal tövében.
Mégis, itthon szeretnék élni, több okból is. Egyrészt, mert a magyar lányok a legszebbek, másrészt azért, mert a barátokról semmilyen indokkal sem mondanék le. Szóval vagy jöttök velem, vagy én maradok itt. Inkább az utóbbi. :D A szívemnek láncai idekötnek, itt van a múltam, amire hol büszke vagyok, máshol nem, de azt szokták mondani, a rossz döntések adják a legjobb sztorikat. Amin aztán később nevetek már. Másrészt, hazudnék ha azt mondanám, nem lenne a háttérben lány. A legokosabb, legerősebb csajszi, aki mindig hazavitt, ahol tudott, segített, szurkolt értem, aki meglepett, aki az egyik legjobb barátom (!!!). És a másik leányzó, aki megköszönte, hogy vagyok Neki. El sem tudjátok képzelni, micsoda örömet okoztatok azzal, hogy boldoggá tettetek. Remélem egy kicsit magatokra ismertek, mert ha nem, az orrotokra koppintok. :)
Aztán persze itt az egyetem, a rádiózás, a bulik, hogy magyaros akcentussal énekeljem a Moves Like Jaggert, hogy november közepén meglepődhessek, hogy pólóban dolgozhatok, a Jajj Ádi... :) és a Na de Cicóóó. Az álmok, amikor egy szívemnek kedves lány, az előzőleg odaadott 1000 eurós bankó ellenére örömkönnyekkel az arcán jön, hogy nézzem meg micsoda csinos ruhát talált, és ráadásul akciós! És aztán mind a parton, a homokos fövenyen lazulnánk... Jaj, olyan fontosak vagytok Ti mind.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése