Végtelen történet

Egyrészt, mert valami ilyesmivel tudnám csak definiálni a helyzetet, másrészt pedig ez megy a tévében. És akkor azt hiszem ma harmadjára is nekiállok összeszedni a gondolataimat, kicsit megbékülni magammal, de csak nem megy. Volt 2 próbálkozásom, ami így utólagosan elég elfogultra sikeredett, a pártatlanság meg a mementóm, szóval miképp is tudnék írni erről, ha egyszer ahogyan le szeretném írni, lehetetlen. Éppen ezért talán nem is kéne feszegetnem a határokat, és egyszerűen lezárnom. Nem beszélek erről a dologról többet.

Ma este bulizni megyek, mily meglepő, hiszen a héten minden nap buliztunk, de ma egy különleges nap ( lesz ). Remélem. Tiszta tudattal, hogy egyedülálló emberként nem kell másra gondolni, mondjuk ennek ellenére sem szeretnék semmi meggondolatlant csinálni. Vannak terveim, jól szeretném magam érezni, és azt hiszem egyelőre ennyi.

Talán megint taxizok hazafelé, de talán ha jövő héttől összejön a munka, akkor talán elmegyek egyet vacsorázni. Sok a talán, de... Nincs de. Megígértem, nem? Jól fogom magam érezni.

Zárásképp egy sor Hozzád. Nem több, csak ennyi: Örülök. :)