Először is, remélem tetszett a cím... :P Drága Evi, talán te nem tudod, de sokszor került szóba a te családod, és valamiért - nem is tudom miért - nem sikerült soha rossz színben feltüntetni őket, talán mert soha nem akartam. Sőt. Anno, mikor még a kapcsolatunk elején voltunk, mondtam is, milyen szívesen láttak, és hogy nálatok nem kell négy fajta kérvényt benyújtani apunak-anyunak, ha átjön valaki. El tudod hívni a barátaidat, akiket szívesen látnak. Hihetetlen, mert azt hiszem sosem esett nehezemre "váltani". Másképp élek a saját családom környezetében és másképp Nálatok.
Amikor ma beszélgettetek édesanyáddal a szeletelt kenyér csomagolását illetően, tudod... hiányzott az én anyum. Ismersz, nem nagyon szoktam ilyesmit mondani anyunak, vagy épp ilyesmit érezni iránta, de hiányzott, nagyon. Az a kedvesség, ami belőle árad, meg ahogyan a Lilivel bánik. Ahogy hiányoztam én is neki, és kérdezte miért megyek el ilyen korán, holott délelőtt 11 volt már, és mint egy utolsó fűszálba kapaszkodott amikor kérdezte miért nem jössz el inkább te. Hiába, egy ANYA, mind fölött. Ha a te családod nincs, és nem olyan, amilyen, anyud nem világosít fel erről, ez talán sosem jutott volna eszembe.
És végülis, nem rossz a te családod. Egyszer szeretném őket legalább annyira szeretni, mint te. De ha annyira nem megy, megelégszek azzal is, ha bíznak bennem. De nem ez az elsődleges célom. Csak szeretnélek szeretni, amennyire csak lehet, és nem okozni Neked csalódást. De azért a 21 cm távolságot megtartom Lilitől... :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése