2011. 01. 11.

Az átlagos különlegessége!?

Nem találok szavakat a mai napra, egész egyszerűen olyan érzéseket lobbantott lángra, hogy tűzoltókat kell hívni. Mintha napról napra egyre jobban szeretném, de lehetséges ez? Azt hiszem megőrülök, ha itt van velem, megőrülök, ha nincs, Vele szeretnék lenni, és ez a mai nap újabb bizonyítéka annak miképp 'uralkodik' a szívem fölött érzelmeim királynője. Igen, ki merem jelenteni, hogy nem voltam még ilyen szerelmes, s ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy nem érzek realitást, mi több, megbánást ha ezeket a szavakat kiejtem a számon. Ahogy ma beszélt, és iszogattunk, és amiket mondott... Basszus egyszerűen kikészít. Mintha nekem teremtették volna, azzal az egy céllal hogy nekem örömet okozzon. És csesszemegmindenkimégazéletis mert egyszerűen minden filigrán kis porcikám arra vágyik hogy a boldogság legmélyebb dimenzióit ismertesse meg vele. Jah és a hazaút? Hogy amúgysem jár semmi más a fejemben csak Ő, de most méginkább? Hogy a homályos úton, bőrkabátba burkolózva mélyeket szippantottam a dunhillembe, a füllhallgatóból kedves jazz szólt... -Fly me to the moon, énekelte-, és a gondolataim úgy mélyedtek Belé, akár a fátyolos torzó a homályba aznap éjjel...

Nincsenek megjegyzések: