Temérdek remények

Megvallom őszintén, nem tudom miért írok most ide. Talán abban bízom, hogy az írás most segít kicsit, és jó irányba tudom ezáltal terelni az egyébként összekuszálódott gondolataimat. Nagyvonalakban annyit, hogy Evit ugye hazaengedték a kórházból, aminek nagyon örültem bár az állapota még változó. Tisztára mint az én kedélyállapotom. :D Fáj neki nagyon a seb, de egyébként jól van. Nah mindegy, ez legyen most a legnagyobb probléma. Aztán még aminek nagyon örülhetek, hogy sikerült egy elég szoros kapcsolatot kiépítenem 3 bizonyos lánnyal és 2 másik fiúval, és voilá, le Cirque de Confiance! Viszont innentől kezdve csak kevésbé jó dolgok jönnek. Iszonyat hulla vagyok. Nem szeretnék többet dohányozni. Aludnom kéne... :'(